Hosszú utakon több tényező kedvezőtlen együttállásával számolhatunk trombózis vonatkozásában: a tartós ülés és mozdulatlanság fokozza meglévő visszerek esetén a vénás refluxot és a pangást, szűk helyen ülés, kiszáradás, fokozott alkoholfogyasztás együttesen hozzájárulhatnak a vérrögök képződéséhes. Ha tisztában vagyunk egyéni kockázatainkkal, fel tudunk készülni a hosszú utazásra, csökkenthetjük panaszainkat, támogathatjuk a láb vénás áramlását, indokolt esetben gyógyszeres megelőzéssel csökkenthetjük a trombózis kockázatát.
Rövid válasz
A trombózis kockázata az utazás időtartamával együtt nő, a szakirodalom a négy óránál hosszabb utazásokat tekinti hosszú utazásoknak. Visszeresség, túlsúly, hormonkezelés, várandósság, korábbi trombózis, vagy fokozott családi hajlam önmagukban is kockázati tényezők, ezek összeadódva adják ki az egyén trombózishajlamát. Indulás előtt kiterjedt visszerek, igazolt trombózishajlam (trombofília), vagy trombózistól való félelem esetén érdemes orvossal egyeztetni, akivel átbeszélheti a szükséges óvintézkedéseket. Kompressziós harisnya, a hosszú ülés mozgással való rendszeres megszakítása csökkentheti a visszeres panaszokat és a trombóziskockázatokat. Gyógyszeres megelőzés, úgynevezett profilaxis (leggyakrabban LMWH injekció) csak magas kockázat esetén indokolt, egyéni orvosi mérlegelés alapján.
Mi az a mélyvénás trombózis és miért veszélyes?
A vér megfelelő körülmények között az erekben folyadék állapotban marad, azonban kóros események következtében a véralvadás megindulhat az ereken belül is – ilyenkor beszélünk trombózisról. Ha ez a láb mély vénáiban következik be, akkor az érintett szakasz átmérőjétől és hosszától függően enyhe vagy akár erős fájdalmat is okozhat. A mélyvénás trombózis legnagyobb veszélye, hogy a vérrög leszakadva eljuthat a tüdőbe és a tüdő ereit elzárva tüdőembóliát okozhat.
Kinek nagyobb a kockázata?
Számos tényező járulhat hozzá ahhoz, hogy a vér megalvadjon az erekben. A legfontosabbak ezek közül:
- korábbi mélyvénás trombózis és tüdőembólia, visszatérő visszérgyulladás
- aktív daganatos megbetegedés
- friss nagy műtét, sérülés, vagy kórházi kezelés
- mozgáskorlátozottság, gipszrögzítés vagy tartós ágynyugalom
- várandósság és különösen a gyermekágyi időszak
- ösztrogéntartalmú fogamzásgátló vagy hormonpótló kezelés
- jelentős elhízás
- ismert öröklött vagy szerzett trombózishajlam (tombofília)
- több rizikófaktor egyidejű fennállása
- emelkedő életkor
- dohányzás
- egyes autimmun beteségek
- 4 óránál hosszabb utazás
- visszeresség
A kockázati tényezők összeadódnak, azaz minél több áll fenn egyidejűleg, annál nagyobb az esély a trombózisra.
Mi a teendő indulás előtt?
Ha a fenti felsorolásból több is fennáll, ezen belül is a ha volt már trombózisa, embóliája, aktív daganata ismert, frissen műtötték, vagy nagyobb sérülése volt a közelmúltban, jelentős visszerességet észlel lábán,hormonkezelés alatt áll, vagy családjában többeknél előfordult mélyvénás trombózis, vagy embólia akkor érdemes szakemberrel konzultálni tervezett hosszabb utazás előtt.
Orvosi konzultáció nélkül is vannak olyan praktikák, amelyekkel tehet a láb megfelelő vénás keringéséért.
Ha genetikai vizsgálattal igazolt fokozott trombózishajlama, trombofíliája van, úgy pontosan kövesse orvosa tanácsait az utazás előtti felkészülésre vonatkozóan.
Egyes gyógyszerek fokozhatják a vénás trombózis kockázatát. Ilyenek lehetnek az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlók és hormonpótló kezelések, egyes daganatellenes gyógyszerek. Felírt gyógyszerét ne hagyja el és az adagját ne módosítsa önállóan, konzultáljon kezelőorvosával.
Mit tegyen útközben? (repülő, busz, vonat, autó stb.)
A mozgás segíti a vér visszaáramlását a szív irányába, csökkenti a pangást.
Tömegközlekedési eszközön 60–90 percenként javasolt felállni és 2-3 perc sétát végezni. Ülő helyzetben a boka körzésével, a vádli összehúzásával (sarokról lábujjra emelés) szintén aktiválhatjuk izmainkat, ezt érdemes fél óránként 10-20 ismétléssel végezni. Autóút során 1-2 óránként érdemes megállni, rövid sétát tenni.
A megfelelő folyadékbevitel fontos.
Utazás közben tartsa fenn a szokásos, megfelelő folyadékbevitelt. A hidratálás önmagában nem bizonyított trombózismegelőző módszer. A túlzott alkoholfogyasztás azért kerülendő, mert elősegítheti a kiszáradást és a hosszabb mozdulatlanságot.
A megfelelően felhelyezett kompresszió csökkenti a trombózis kockázatát.
Amennyiben kezelőorvosa javasolta, úgy viselje az ajánlásnak megfelelő kompressziós harisnyát.
Kompressziós harisnya – mikor, milyet, hogyan?
Mikor?
Ha visszeressége mellett több együttesen fennálló kockázati tényező áll fenn, akkor 4 óránál hosszabb út esetén indokolt lehet a viselése.
Milyet?
A megfelelő kompressziós kezelés megválasztásához kérje szakember segítségét. Leggyakrabban térdig, vagy combtőig érő, I-es és II-es (15-30 Hgmm-es) kompressziós fokozatú harisnya lehet indokolt. Ismert perifériás érszűkület esetén orvosi konzultáció szükséges, mivel ronthatja érszűkületes panaszait.
Hogyan?
A harisnyát reggel, ébredés után fekvő helyzetben érdemes felvenni, majd ezt követően felkelni az ágyból. A harisnyát az utazás teljes időtartama alatt viselni kell.
Gyógyszeres megelőzés – kinek indokolt?
Panaszmentes visszerek megléte esetén nem rutinszerű vérhígító gyógyszer adása utazás miatt. Indokolt lehet magas kockázat esetén (pl. korábbi mélyvénás trombózis/embólia, aktív daganat, jelentős trombofília, friss nagy műtét/immobilizáció több kockázati tényező együttes fennállásával). Ilyenkor szóba jöhet:
- LMWH “injekciós vérhígítók” pl. Clexane megelőző, úgynevezett profilaktikus dózisban szakorvosi vélemény alapján..
- DOAC “tablettás vérhígítók”: utazáshoz megelőzésnél nincs egyértelmű tudományos bizonyíték a biztonságosságára, ezért csak elvétve, egyéni szakorvosi mérlegeléssel (off-label) adható.
Fontos! Az aszpirin 100 mg nem alkalmasak mélyvénás trombózis megelőzésére, nincs olyan tudományos bizonyíték amely ezt alátámasztaná, így saját döntés alapján nem javasolt elkezdeni a szedését. Ha szakember indokoltnak tartja, akkor egyéb vérhígító készítmény (LMWH) és kompressziós harisnya javasolt.
Tévhitek a trombózis megelőzésével kapcsolatban
Csak repülőn alakulhat ki mélyvénás trombózis
Nem. Hosszú autós, buszos vagy vasúti utazás közben is növekedhet a kockázat. A lényeg a tartós mozdulatlanság, nem kizárólag a repülőgép kabinja és a klimatizált száraz levegő.
Ha sok vizet iszom, nem alakulhat ki trombózis
A normál hidratáltság fenntartása fontos, de nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy ez önmagában megelőzné a trombózist. A rendszeres mozgást és az egyéni kockázat felmérését nem helyettesíti.
A kompressziós harisnya teljes védelmet nyújt
Nem. A megfelelően méretezett harisnya csökkentheti, de nem szünteti meg teljesen a mélyvénás trombózis és a lábdagadás esélyét. Magas kockázat esetén más megelőző módszer is szükséges lehet.
Ha az út alatt nem volt panaszom, később már nem lehet trombózisom
A trombózis tünetei napokkal vagy akár hetekkel az utazás után is megjelenhetnek. Az utazással összefüggő trombózisok többsége az első egy-két hétben alakul ki.
Mikor sürgős? – riasztó tünetek utazás alatt és után
Mélyvénás trombózis gyanúja merül fel, ha néhány óra, vagy nap alatt egyoldali lábduzzanat, feszesség, melegség, bőrpír, nyomásérzékenység alakul ki. A tüneteket könnyű összekeverni felületes vénás trombózissal és egyéb kórállapotokkal, ezért a gyanú esetén is indokolt az orvosi vizsgálat.
Újonnan, néhány óra, vagy nap alatt megterhelés nélkül kialakuló nehézlégzés, fáradékonyság, légvételre fokozódó mellkasi fájdalom, szapora pulzus, köhögés, véres köpetürítés, ájulásérzés esetén tüdőembólia gyanúja is felmerül, ami azonnali sürgősségi segítséget indokol.
Ha azt észleli, hogy a lábon látható visszértágulatai hirtelen, néhány óra, vagy néhány nap alatt megváltoznak, keménnyé, fájdalmassá válnak, környezetük duzzadtabbá, tömöttebb tapintatúvá válik, akkor felmerül felületes vénás trombózis lehetősége. A felületes vénás trombózis gyakran mélyvénás trombózis előszobája lehet, így indokolt mielőbbi orvosi vizsgálat.
Mit ne tegyen mélyvénás trombózis, vagy embólia gyanú esetén?
Egyoldali hirtelen lábdagadás, megkeményedett, fájdalmas erek esetén a területet ne masszírozza, ne próbálja intenzív edzéssel vagy megerőltető sétával “bejáratni”. Ne alkalmazzon csak “házi praktikákat” és ne kezdjen el saját döntés alapján vérhígító injekciót, vagy aszpirint szedni. Ilyen esetben ne magánrendelésre kérjen későbbi időpontot, hanem sürgősen forduljon szakemberhez!
Gyakori kérdések
Meddig viseljem az út után?
Még néhány óráig a megérkezést követően, amíg vissza nem tér a normál aktivitáshoz. Ezt követően is figyeljen a láb rendszeres átmozgatására.
Aludhatok az úton?
Igen, de a amikor ébren van, figyeljen a láb rendszeres átmozgatására.
Visszérműtét után mikor repülhetek?
Hagyományos műtéteknél ez több hét, modern beavatkozásoknál és rövidebb utazások esetén néhány nap lehet, azonban nincs minden visszérkezelésre és minden betegre érvényes egységes várakozási idő. A tervezett utazást már a beavatkozás előtt beszélje meg kezelőorvosával, különösen hosszú repülés esetén.
Várandós vagyok, visszerem van és utazni tervezek – mit tegyek?
A látható visszértágulatot elfedő, legalább I-es osztályba tartozó kompressziós harisnya viselése és gyakori séták mérsékelhetik a trombózisos szövődmények esélyét. Gyógyszeres, pl vérhígító injekciós megelőzés kezelőorvos döntése alapján indokolt lehet.
Források
- De Maeseneer MG, Kakkos SK, Aherne T, et al. European Society for Vascular Surgery 2022 Clinical Practice Guidelines on the Management of Chronic Venous Disease of the Lower Limbs. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery. 2022;63(2):184–267. DOI: 10.1016/j.ejvs.2021.12.024.
Alapforrás a krónikus vénás betegség, reflux, konzervatív és intervenciós kezelés kereteihez. - Gloviczki P, Lawrence PF, Wasan SM, et al. The 2022 Society for Vascular Surgery, American Venous Forum, and American Vein and Lymphatic Society Clinical Practice Guidelines for the Management of Varicose Veins of the Lower Extremities. Part I. Journal of Vascular Surgery: Venous and Lymphatic Disorders. 2023;11(2):231–261.e6. DOI: 10.1016/j.jvsv.2022.09.004.
- National Institute for Health and Care Excellence. Varicose veins: diagnosis and management. NICE Clinical Guideline CG168. 2013.
- Martinez-Zapata MJ, Vernooij RWM, Uriona Tuma SM, et al. Phlebotonics for venous insufficiency. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2020;11:CD003229. DOI: 10.1002/14651858.CD003229.pub4.
- Pittler MH, Ernst E. Horse chestnut seed extract for chronic venous insufficiency. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2012;11:CD003230. DOI: 10.1002/14651858.CD003230.pub4.
- Gorzelanny C, Mess C, Schneider SW, Huck V, Brandner JM. Skin Barriers in Dermal Drug Delivery. Pharmaceutics. 2020;12(8):684. DOI: 10.3390/pharmaceutics12080684.
- Yosipovitch G, et al. Stasis Dermatitis: An Overview of Its Clinical Presentation, Pathogenesis, and Management. American Journal of Clinical Dermatology. 2023.
- Gohel MS, Heatley F, Liu X, et al.; EVRA Trial Investigators. A Randomized Trial of Early Endovenous Ablation in Venous Ulceration. New England Journal of Medicine. 2018;378:2105–2114. DOI: 10.1056/NEJMoa1801214.
- O’Meara S, Cullum N, Nelson EA, Dumville JC. Compression for venous leg ulcers. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2012;11:CD000265.
