A mozgás az egyik legjobb dolog, amit tehetünk az egészségünkért – visszeresség esetén is. A legtöbb lábat is edző mozgásforma javítja a keringést és csökkenti a panaszokat, de egyéni állapothoz, edzettséghez és a panaszokhoz kell igazítani a terhelést. A sport általános testi és lelki előnyeit is figyelembe kell venni, ezért a visszeresség miatt csak a legritkább esetben kell lemondani a mozgásról. Ha a lábfájdalom, duzzanat vagy nehézláb-érzés rendszeresen akadályozza a sportolásban, érdemes kivizsgálni, hogy valóban látható visszerei állnak-e a panaszok hátterében.
Rövid válasz
Szövődménymentes visszerek megléte esetén nincsen olyan sportág amit visszérbetegeknek kerülni kell, a visszeresség pedig önmagában nem ok arra, hogy abbahagyjuk a sportolást. A lábszárizmok működésének fontos szerepe van abban, hogy a vér visszaáramoljon – gravitáció ellenében – a szív irányába, így akár a boka mozgatása, egyszerű vénás tornák is enyhíthetik a visszeres panaszokat. Séta, kerékpározás, úszás, futás és más dinamikus mozgásformák is végezhetők visszeresség mellett. Az erősítő és súlyzós edzés sem tiltott általában. Nagy erőkifejtés és hosszan visszatartott levegő mellett jelentősen emelkedhet a mellkasi és hasűri nyomás, ami hibásan működő visszerek esetén hozzájárulhat a láb vénás nyomásának fokozódásához, de nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez elősegíti a visszerek kialakulását vagy a meglévő visszerek romlását. Ha sport közben új, vagy fokozódó lábfájdalom, jelentős duzzanat, piros és kemény visszér, vagy vérzés jelentkezik, az edzést abba kell hagyni és orvoshoz kell fordulni.
Miért fontos a mozgás visszeresség esetén is?
A vénás vér visszaáramoltatásában kulcsszerepet játszik a lábszárizmok pumpafunkciója: amikor járunk, az izmok összehúzódása segíti a vér visszajutását a szív irányába, így minden olyan tevékenység, ami ritmusos izommunkával jár, a visszerekben kialakuló pangás ellen hat. A visszér kialakulását elősegítheti a hosszú statikus álló és ülő munka, mely során nem mozognak a lábizmok. Számos páciensünk számol be arról, hogy séta, edzés közben megszűnnek, vagy mérséklődnek panaszaik, ez a megfigyelés összhangban áll a lábizmok élettani szerepével.
Fontos! Amennyiben nem áll fenn visszérbetegség, egyáltalán nem javasolt a visszerek kialakulásától való félelem miatt nem sportolni.
Milyen sportok végezhetők?
Szakirodalmi adatok szerint könnyű, vagy akár tempós séta, úszás, kerékpározás, könnyű torna bármikor végezhető. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú futás, nehezebb, megerőltető sportok, pl. súlyzós edzések, köredzések, saját testsúlyos edzések is végezhetők, amennyiben a láb panaszmentes marad. A hangsúly itt a lábon észlelt panaszon – leggyakrabban fájdalom – van. Sport közben érzett fájdalom számos tényező miatt alakulhat ki, amennyiben ez a sportolásban akadályozza, érdemes szakemberhez fordulni (lásd. a témában: mi az a differenciáldiagnosztika és miért fontos?”) mivel egyáltalán nem biztos, hogy azokat a visszér okozza.
Mely mozgásformá
Séta – Fizikai állapottól függő hosszúságú és intenzitású tempós séta serkenti a keringést, erősíti az izompumpát.
Futás – Végezhető, ha nem okoz tartósan fokozódó fájdalmat, duzzanatot, vagy más panaszt. A terhelést fokozatosan, az általános edzettséghez és az ízületek állapotához igazítva érdemes emelni.
Kerékpározás – Ritmikusan mozgatja a láb izmait, kevésbé megterhelő az ízületek számára.
Úszás – A víz felhajtóereje és a víznyomás természetes módon segíti a vénás keringést.
Könnyű torna, jóga, pilates általában végezhető, de az intenzitást és a kitartott statikus gyakorlatokat az egyéni panaszokhoz kell igazítani.
Mire érdemes figyelni erősítő edzésnél?
Bizonyos mozgásformák, főleg a nagy súlyok emelése (erőemelés, testépítés nagy súllyal) és a hosszan tartó, erős préseléssel járó gyakorlatok jelentősen növelik a mellüregi és a hasüregi nyomást, ami áttételesen hatással lehet a láb vénás keringésére.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szabályosan végzett súlyzós edzés önmagában visszeret okozna, vagy biztosan gyorsítaná a már fennálló visszeresség romlását, ezért nem lehet kijelenteni, hogy ha valakinek visszerei vannak, akkor nem végezhet erősítő edzéseket. Azonban helyes technikával segíthetjük ilyen esetekben is a vénás keringést és tehetünk azért, hogy egészségesebb nyomásviszonyok uralkodjanak lábunkban.
A helyes technikák elsajátításához javasolt szekember – személyi edző – segítségét kérni, aki megtaníthatja arra, hogyan tudja elkerülni a sérüléseket, helyesen venni a levegőt.
Ha az edézes során rendszeresen lábfájdalom, visszerek feszülése, vagy duzzanata jelentkezik, célszerű csökkenteni a terhelést, ellenőrizni a technikát és szükség esetén orvosi vizsgálatot kérni.
Tehát a plank, a guggolás, a deadlift, vagy más erősítő gyakorlatok önmagukban nem tiltottak. Amire oda kell figyelni, az a terhelés nagysága, a helyes technika és az egyéni tünetek.
Indokolt lehet kompressziós harisnya viselése sportolás során?
A legtöbb visszeres páciens arról számol be, hogy sportolás közben enyhülnek a panaszok. A visszeresség bizonyos típusainál (pl. perforáns típusú visszeresség) azonban az izommunka akár fokozhatja is a fájdalmat, feszülést, duzzanatot a lábon. Az, hogy milyen típusú a visszeresség, illetve egyáltalán annak eldöntése, hogy a panaszt a látványos visszerek okozzák, vagy azok idegi, izom, ízületi, vagy ín eredetűek, szakorvosi feladat. Ahhoz, hogy eldöntsük, szükséges-e kompressziós harisnya, szintén orvosi vizsgálat szükséges, hiszen ismerni kell a páciens panaszait, visszereinek pontos állapotát, sportolási szokásait. Tehát ha sport során visszatérően panaszok jelentkeznek, indokolt lehet szakorvosi vizsgálat, ez alapján javasolt lehet kompressziós harisnya, további kivizsgálás, vagy kezelés.
Mikor hagyja abba az edzést, mikor kérjen orvosi segítséget?
Hagyja abba az edzést és forduljon sürgősen orvoshoz, ha hirtelen egyoldali lábduzzanat, új és erős fájdalom, piros és kemény visszér vagy visszérből eredő vérzés jelentkezik. Légszomj, mellkasi fájdalom, ájulás vagy el nem álló vérzés esetén azonnali sürgősségi segítség szükséges.
Mikor térhet vissza a sporthoz visszérműtétet követően?
Ennek időpontját három tényező határozza meg: a visszeresség típusa és kiterjedése, az elvégzett műtét típusa és a végezni tervezett sport maga. Hagyományos un. stripping műtéteknél ez akár 4-6 hét is lehet, rádiófrekvenciás, lézeres és ragasztásos visszérműtétek esetén ez néhány napra rövidíthető, de ennek pontos, személyre szabott időpontját kezelőorvosával kell egyeztetni.
Gyakori kérdések (FAQ)
1. Sportolhatok visszerességgel?
Igen, a legtöbb mozgásforma visszeresség mellett is végezhető. Az intenzitást az edzettséghez és a panaszokhoz kell igazítani. Nagy erőkifejtésnél fontos elsajátítani a megfelelő technikákat.
2. Futhatok visszeres lábbal?
Igen, ha a futás nem okoz tartósan erős fájdalmat, duzzanatot vagy más panaszt. Ha futás közben erős panaszt érez, érdemes tisztázni hogy ennek hátterében rossz technika, túlzott terhelés, vagy egyéb ok pl. visszeressége vagy ízületi panaszai állnak.
3. Javíthat a sport a visszerességen?
A sport működteti és erősíti a lábszárizmokat. Ezeknek fontos szerepük van a vér lábból szív irányába történő továbbításában, így edzésükkel enyhíthet bizonyos panaszokat. A már kialakult vénás refluxot és a kitágult visszereket azonban nem szünteti meg semmilyen sport.
Források
- De Maeseneer MG, Kakkos SK, Aherne T, et al. European Society for Vascular Surgery 2022 Clinical Practice Guidelines on the Management of Chronic Venous Disease of the Lower Limbs. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery. 2022;63(2):184–267. DOI: 10.1016/j.ejvs.2021.12.024.
- Gloviczki P, Lawrence PF, Wasan SM, et al. The 2023 Society for Vascular Surgery, American Venous Forum, and American Vein and Lymphatic Society Clinical Practice Guidelines for the Management of Varicose Veins of the Lower Extremities. Part II. Journal of Vascular Surgery: Venous and Lymphatic Disorders. 2024;12(1):101670. DOI: 10.1016/j.jvsv.2023.08.011.
- Araujo DN, Ribeiro CTD, Maciel ACC, Bruno SS, Fregonezi GAF, Dias FA. Physical Exercise for the Treatment of Non-ulcerated Chronic Venous Insufficiency. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2023;6:CD010637. DOI: 10.1002/14651858.CD010637.pub3.
- Padberg FT Jr, Johnston MV, Sisto SA, Burnand KG, Wakefield TW, Perkowski P. Structured Exercise Improves Calf Muscle Pump Function in Chronic Venous Insufficiency: A Randomized Trial. Journal of Vascular Surgery. 2004;39(1):79–87. DOI: 10.1016/j.jvs.2003.09.036.
- Béliard S, Ferreira D, Thomas H, Mourot L, Tordi N. High Physical Activity Volume Is Associated With an Increase in the Calibre of the Lower Limb Veins Without Impact on Functional Discomfort: the VARISPORT Study. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery. 2023;66(6):856–863. DOI: 10.1016/j.ejvs.2023.08.003.
- Hackett DA, Chow CM. The Valsalva Maneuver: Its Effect on Intra-abdominal Pressure and Safety Issues During Resistance Exercise. Journal of Strength and Conditioning Research. 2013;27(8):2338–2345. DOI: 10.1519/JSC.0b013e31827de07d.
- Silva KLS, Figueiredo EAB, Lopes CP, et al. The Impact of Exercise Training on Calf Pump Function, Muscle Strength, Ankle Range of Motion, and Health-related Quality of Life in Patients With Chronic Venous Insufficiency at Different Stages of Severity: A Systematic Review. Jornal Vascular Brasileiro. 2021;20:e20200125. DOI: 10.1590/1677-5449.200125.
- Rasmussen LH, Lawaetz M, Bjoern L, Vennits B, Blemings A, Eklof B. Randomized Clinical Trial Comparing Endovenous Laser Ablation, Radiofrequency Ablation, Foam Sclerotherapy and Surgical Stripping for Great Saphenous Varicose Veins. British Journal of Surgery. 2011;98(8):1079–1087. DOI: 10.1002/bjs.7555.



