Sokak szerint a visszérbetegség csupán szépséghiba. Valójában a tágult erek csak a látható következmények, a háttérben álló ok leggyakrabban az erekben kialakuló krónikus vénás nyomásfokozódás. Ez a nyomásfokozódás sejt és szöveti szintű működési zavarokhoz vezet és ezeket a működési zavarokat észleljük panaszokként. A panaszok egyénenként változó módon széles skálán jelenhetnek meg az esztétikailag zavarótól a hónapokon keresztül fennálló fekélyig.
Rövid válasz
Nem minden visszér okoz panaszt. Visszérbetegségben a vénabillentyűk nem zárnak megfelelően, így a vér visszafelé áramlik. A pangó és visszafelé folyó vér miatt fokozódik a nyomás az erekben, ami a láb sejtjeinek és szöveteinek a károsodásához, a nyirokkeringés túlterhelődéséhez, kóros sejtműködéshez, a szövetek mikrokeringésének romlásához és krónikus gyulladásos folyamatok kialakulásához vezethet. Ezek állhatnak a lábdagadás, a nehézláb-érzés, a fájdalom, a viszketés és előrehaladott esetben a bőrelváltozások vagy a lábszárfekély hátterében.
Hogyan jut vissza a vér a lábból a szívbe?
Visszerek minden ember testében vannak, hiszen ezek vénák, amik “visszafelé”, a szív felé vezetik a vért. Az alsó végtagok vénás rendszerében a vér a gravitáció ellenében jut a szívbe. Ezt a légzés és így a mellkastágulás “szívó hatása”, a vénabillentyűk és a láb izmainak az együttműködése teszi lehetővé. Az egészséges vénákban a billentyűk csak egy irányba engedik a vért, megakadályozva a visszaáramlást.
Mi változik meg visszérbetegségben?
Ha a vénákban lévő billentyűk károsodnak, a vér egy része pang, vagy visszafelé áramlik a láb irányába (vénás reflux). A megváltozott áramlás nyomásfokozódást hoz létre az érben, ami kitágítja a vénát, tovább rontva a billentyűk működését – így egy önmagát erősítő folyamat indul el, idővel általában egyre több vénát érint a folyamat.
Hogyan okoz ez panaszokat?
Ahogy az áramlás megváltozása egyre több eret érint, úgy a láb egyre nagyobb részén alakulnak ki kóros keringési viszonyok. Egyénenként változó mértékben romlik a kis erek mikrokeringése, erősödnek fel gyulladásos folyamatok, károsodik a sejtek vagy szövetek anyagcseréje, ami attól függően, hogy milyen területet érint, szerteágazó panaszokhoz vezethet.
Panasz, vagy látható jel – lehetséges mechanizmus
| Panasz, vagy látható jel | Lehetséges mechanizmusok | Közérthető magyarázat |
| Lábdagadás | Romló mikrokeringés, nyirokkeringés, fokozott kapilláris folyadék-kilépés | A tartósan magas vénás nyomás miatt több folyadék kerül a szövetek közé. A nyirokrendszer egy ideig képes ezt elszállítani, de ha a folyadék mennyisége meghaladja a kapacitását, a boka vagy a lábszár megduzzad. |
| Viszketés, bőr kiszáradása, vénás ekcéma | Krónikus gyulladás és a bőr védőrétegének károsodása | A vénás nyomásfokozódás és a kis erek fokozott áteresztőképessége gyulladásos folyamatokat indíthat el a bőrben. Ennek következménye lehet viszketés, bőrpír, hámlás, szárazság, vagy a vénás ekcéma. |
| Barnás elszíneződés a lábszáron | Vörösvértest-kilépés, pigment lerakódás és gyulladás | A kis erekből vörösvértestek kerülhetnek a szövetek közé. Lebomlásuk után vastartalmú pigment, hemosziderin maradhat vissza, amely rozsdabarna elszíneződést okozhat. A károsodott mikrokeringésű bőr a gyulladásos folyamatok miatt önmagában is fokozott pigmenttermeléssel reagálhat. |
| Nehézláb-érzés, lábfáradtság, feszülés vagy teltségérzés | A pontos mechanizmus többtényezős. Fokozott vénás telődés és nyomás, szövetköztötti folyadék felhalmozódás, szöveti feszülés | Hosszas állás vagy ülés közben a vér nem jut ki a lábból, pang a láb vénáiban. Több folyadék kerülhet a szövetek közé. Ezek együtt teltség-, feszülés- vagy nehézségérzést okozhat, amely gyakran a nap végére erősödik, és járásra, a láb felpolcolására vagy kompresszióra enyhülhet. A „fáradt láb” nem feltétlenül valódi izomfáradtságot jelent. |
| Fájdalom, sajgás, égő vagy lüktető érzés | A vénafal és a környező szövetek feszülése, ödémája, fokozott szöveti nyomás és valószínűleg helyi gyulladásos folyamatok okozzák. | A kitágult erek és a környező szövetek feszülése, valamint a szövetek közé kerülő folyadék fájdalomérző idegvégződéseket ingerelhet. Helyi gyulladásos folyamatok is közreműködhetnek, de a fájdalom pontos mechanizmusa nem teljesen tisztázott. A vénás fájdalom gyakran hosszas állás vagy ülés után erősödik, de hasonló fájdalmat számos más betegség is okozhat. |
| Éjszakai lábikragörcs | A visszérbetegséghez társulhat, de pontos mechanizmusa nem tisztázott | A görcs gyakrabban előfordulhat vénás panaszok mellett, de nem kizárólag visszeresség okozza. Gyógyszerek, folyadék- és elektrolitzavarok(pl. magnézium hiány), idegrendszeri vagy mozgásszervi betegségek is szerepet játszhatnak kialakulásában. |
| Bőr megkeményedése és érzékenysége | Krónikus gyulladás és a bőr alatti zsírszövet heges átépülése. | Előrehaladott vénás betegségben a lábszár bőre és bőr alatti szövete megkeményedhet, érzékennyé és sérülékenyebbé válhat. |
| Fekély | Tartós vénás nyomásfokozódás, gyulladás, ödéma, szöveti átépülés és zavart sebgyógyulás. | Az előrehaladott visszérbetegség tartósan károsíthatja a bőrt és a bőr alatti szöveteket. A visszeresség miatt egy-egy bőrterület olyan súlyosan károsodhat, hogy akár egy spontán bőrkárosodásból is megfelelő kezelés nélkül nem gyógyuló seb, fekély alakulhat ki. |
| Tágult vénák | Vénafal-átépülés, billentyűelégtelenség, reflux és vénás nyomásfokozódás | A véna fala kitágulhat és elveszítheti eredeti alakját. A tágulás miatt a billentyűk még kevésbé tudnak zárni, ami tovább fokozhatja a refluxot és a pangást. |
Fontos!
A fenti tünetek hátterében a visszeresség mellett egyéb tényezők is állhatnak. A táblázat alapján diagnózist nem lehet felállítani, az ábra a visszeresség tüneteinek a megértését segíti. A pontos diagnózishoz minden esetben orvosi vizsgálat szükséges!
Előfordulhat, hogy nagy, látványos visszerek alig okoznak panaszt, míg kisebb látható eltérések mellett jelentős nehézláb-érzés vagy fájdalom jelentkezik. A tünetekből vagy a visszerek külső megjelenéséből ezért önmagában nem lehet pontos következtetést levonni a vénás rendszer állapotára vonatkozóan.
Mivel a fenti panaszokat egyéb okok is magyarázhatják, a visszeresség kezelésével csak a panaszok “visszeres oldala” tüntethető el. Azaz, ha azok hátterében idegi, mozgásszervi, vagy egyéb okok is állnak akkor kompressziós kezelés, vagy akár visszérműtét sem képesek az összes panaszt megszüntetni!
Hirtelen kialakuló, főként egyoldali lábduzzanat, erős új fájdalom, piros és kemény visszér, visszérből eredő vérzés, légszomj vagy mellkasi fájdalom esetén mielőbbi orvosi ellátás szükséges. Erről részletesen a „Mikor igényel sürgős orvosi ellátást a visszeresség?” című cikkben olvashat.
Gyakori kérdések (FAQ)
Miért erősödnek a visszeres panaszok estére?
A gravitáció és a hosszan tartó állás/ülés miatt a nap végére látható és érezhető szintet ér el a pangás. Előrehaladott esetben ez már a nap folyamán korábban is jelentkezhet.
A nagyobb visszerek mindig erősebb panaszt okoznak?
Nem minden esetben. Nagy, látványos visszerek is lehetnek alig panaszosak, míg kevésbé feltűnő vénás eltérés mellett is jelentkezhet fájdalom, feszülés vagy nehézláb-érzés. A panaszok erőssége nem mindig arányos a látható visszerek méretével.
A visszér kezelése minden panaszt megszüntet?
Nem feltétlenül. Ha a panaszok valóban vénás eredetűek, a megfelelő kezelés jelentősen csökkentheti őket. Ha azonban mozgásszervi, idegrendszeri vagy más keringési ok is fennáll, ezek a tünetek a visszér kezelése után is megmaradhatnak.
Források
- De Maeseneer MG, Kakkos SK, Aherne T, et al. European Society for Vascular Surgery 2022 Clinical Practice Guidelines on the Management of Chronic Venous Disease of the Lower Limbs. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery. 2022;63(2):184–267. DOI: 10.1016/j.ejvs.2021.12.024.
- Gloviczki P, Lawrence PF, Wasan SM, et al. The 2023 Society for Vascular Surgery, American Venous Forum, and American Vein and Lymphatic Society Clinical Practice Guidelines for the Management of Varicose Veins of the Lower Extremities. Part II. Journal of Vascular Surgery: Venous and Lymphatic Disorders. 2024;12(1):101670. DOI: 10.1016/j.jvsv.2023.08.011.
- Bergan JJ, Schmid-Schönbein GW, Smith PDC, Nicolaides AN, Boisseau MR, Eklof B. Chronic Venous Disease. New England Journal of Medicine. 2006;355(5):488–498. DOI: 10.1056/NEJMra055289.
- Eberhardt RT, Raffetto JD. Chronic Venous Insufficiency. Circulation. 2014;130(4):333–346. DOI: 10.1161/CIRCULATIONAHA.113.006898.
- Bradbury A, Evans CJ, Allan P, Lee AJ, Ruckley CV, Fowkes FGR. What Are the Symptoms of Varicose Veins? Edinburgh Vein Study Cross Sectional Population Survey. BMJ. 1999;318(7180):353–356. DOI: 10.1136/bmj.318.7180.353.
- Wrona M, Jöckel KH, Pannier F, Bock E, Hoffmann B, Rabe E. Association of Venous Disorders with Leg Symptoms: Results from the Bonn Vein Study 1. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery. 2015;50(3):360–367. DOI: 10.1016/j.ejvs.2015.05.013.
- Jantet G. Chronic Venous Insufficiency: Worldwide Results of the RELIEF Study. Angiology. 2002;53(3):245–256. DOI: 10.1177/000331970205300301.
- Raffetto JD. Pathophysiology of Chronic Venous Disease and Venous Ulcers. Surgical Clinics of North America. 2018;98(2):337–347. DOI: 10.1016/j.suc.2017.11.002.
- Raffetto JD, Ligi D, Maniscalco R, Khalil RA, Mannello F. Why Venous Leg Ulcers Have Difficulty Healing: Overview on Pathophysiology, Clinical Consequences, and Treatment. Journal of Clinical Medicine. 2021;10(1):29. DOI: 10.3390/jcm10010029.
