A visszeresség hátterében gyakran genetikai hajlam áll, amit nem tudunk megváltoztatni – viszont a panaszok megjelenését késleltethetjük, a kialakult panaszokat mérsékelhetjük Életmódbeli változtatások, testmozgás, testsúlykontroll, a jó vénás áramlást támogató szokások segíthetnek ebben.
Rövid válasz
A visszeresség teljes megelőzése nem mindig lehetséges. A visszerek kialakulásának hátterében befolyásolható és nem befolyásolható tényezők állnak. A családi hajlamot, az életkort és a terhességek hatását nem tudjuk kiküszöbölni és jelenleg nincsen olyan életmódi módszer, gyógyszer, amelyről bizonyították volna, hogy biztosan megakadályozza a visszerek kialakulását. Viszont életmódbeli változtatásokkal és kezelési módszerekkel segíthetjük a láb vénás keringését, így a meglévő visszerek által okozott panaszok mérsékelhetőek és csökkenthető a visszeres szövődmények valószínűsége. Rendszeres testmozgás, célzott gyakorlatok segítik az izompumpa működést, testsúlycsökkentés mérsékli a keringés terhelését, tehát fontos a befolyásolható tényezők ismerete és az ezekre való odafigyelés.
Milyen tényezők miatt alakul ki visszeresség?
Visszeresség általában akkor alakul ki, ha a láb vénás rendszere meghibásodik és nem képes a vért a szív irányába megfelelően továbbítani, a vér visszafelé folyik (vénás reflux), vagy pang az erekben, így kóros vénás nyomásviszonyok alakulnak a ki a lábon. Ennek leggyakoribb oka a billentyűk és a vénák hibás működése, ezek működésében meghatározó szerepe van a genetikai hajlamnak és az életkorunknak, két olyan tényezőnek, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Genetikai hajlam esetén a vénafal és a billentyűk szerkezete, illetve hibás működése kedvezhet a vénák kitágulásának és a reflux kialakulásának. Életkorunk előrehaladtával számos tényező miatt nem csak a bőrünk, hanem egyéb szöveteink mellett a vénás billentyűink is veszítenek rugalmasságukból. Egyes élethelyzetek, például a várandósság során a megváltozó nyomásviszonyok, valamint hormonális hatások szintén hozzájárulhatnak a visszerek elégtelenségéhez. A hajlamosító tényezők másik csoportjába viszont befolyásolható kockázati tényezők állnak. A testsúlytöbblet nem csak a szívet, a vesét terheli meg, hanem a vénás és a nyirokkeringésre is extra terheket ró. A mozgásszegény életmód,a megszakítások nélküli statikus állás és ülés miatt alig használjuk lábainkat, lábizmaink tónusa csökkent, pedig elsődleges szerepük van a vér gravitáció ellenében, szív irányába történő továbbításában.
Hogyan mérhető fel saját kockázatunk?
Ha még nem látható visszér a lábon és nincsen panasz, fontos tisztában lenni saját hajlamosító tényezőinkkel. A leggyakoribb hajlamosító tényezők:
- genetikai hajlam, családi halmozódás – ha a családban többeknél előfordult visszeresség
- életkor
- női nem és várandósságok száma
- tartós álló, vagy ülő munka
- korábbi mélyvénás trombózis
- túlsúly és elhízás
- mozgásszegény életmód
- már fennálló felületes vénás elégtelenség
Ha látható visszerek vannak a lábon és rendszeresen jelentkező panaszok, bokaduzzanat, bőrelszíneződés, vagy más visszeres eltérés észlelhető, érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni állapotának, személyre szabott kockázatainak megismerése céljából.
A megelőzés három szintje
Fontos kiemelni, hogy a jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a visszeresség kialakulását teljes mértékben meg lehetne előzni. Ezért amikor megelőzésről beszélünk, a visszeresség esetén három szinten kell gondolkodni:
- a befolyásolható kockázati tényezők csökkentése, a vénás keringés támogatása
- meglévő visszerek esetén a panaszok mérséklése, a panaszok megjelenésének késleltetése
- már kialakult visszeresség követése és kezelése, sürgősségi helyzetek felismerése
Ezek a módszerek támogatják a vénás keringést és mérsékelhetik a tüneteket:
Mozogjon rendszeresen. A séta és a láb izmainak rendszeres átmozgatása működteti a lábszárizom-pumpát, segíti a vér visszaáramlását a szív felé.
Szakítsa meg a hosszabb ülő, vagy álló időszakokat. Rövid séta, vénás tornák pl. sarokemelés, guggolások, vagy bokamozgatás már néhány perc alatt is aktiválhatja a láb izmait.
Törekedjen egészséges testsúlyra. Túlsúly esetén nagyobb eséllyel számíthat súlyosabb megjelenésű krónikus visszerességre. A fokozatos, tartós testsúlycsökkentés javíthatja a láb vénás keringését.
Viseljen kényelmes, a boka mozgását nem akadályozó cipőt. Ez elősegíti a természetes lábtartást és az izompumpa működését.
Panasz esetén polcolja fel időnként a lábát. Ez átmenetileg csökkentheti a vénás pangást és a panaszokat.
Kompressziós harisnyát egyéni mérlegelés alapján használjon. A kompressziós harisnya egyes betegeknél csökkentheti a duzzanatot, a nehézláb-érzést és a fájdalmat. A megfelelő kompressziós osztály, méret és viselési idő meghatározásához érdemes szakember véleményét kikérni. A harisnya nem tünteti el a már kialakult visszereket és nem bizonyított, hogy minden esetben megakadályozza a progressziót.
Már meglévő visszerek esetén a megelőzés kiterjed a szövődmények esélyének a mérséklésére is. Az olyan helyzetek, amelyek fokozzák pl. a trombózis kialakulásának esélyét egy visszeres számára extra veszélyeket hordozhatnak. Bővebben, olvassa el a témában a vonatkozó cikkeinket: Utazás, repülés, nyaralás visszérrel – hogyan csökkenthető a trombózis kockázata?
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Az életmódi lépések betartása mellett is romolhat a visszeresség. Ez nem a beteg hibája, hanem a betegség természetes lefolyása és előrehaladása miatt lehet. Szakorvosi vizsgálat akkor indokolt, ha a látható visszerek mellett erősödő panaszok, így pl. fájdalom, nehézláb-érzés vagy duzzanat jelentkezik, illetve bőrelszíneződés, ekcéma, vagy seb alakul ki.
Mikor kell sürgősen szakemberhez fordulni?
Hirtelen kialakuló, főként egyoldali lábduzzanat, elszíneződött láb, erős új fájdalom, piros és kemény visszér, elfertőződött lábszárfekély, vagy visszérből eredő vérzés esetén mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges. Légszomj, mellkasi fájdalom, ájulás vagy el nem álló vérzés esetén azonnali sürgősségi segítséget kell kérni.
Részletesen olvassa el ebben a támában cikkünket: Mikor igényel sürgős orvosi ellátást a visszeresség?
Mit ne tegyen visszeres panaszok esetén?
Ne várja krémektől, étrendi praktikáktól vagy internetes csodaszerektől, hogy helyreállítják a vénák működését, vagy eltüntetik a visszereket.
Ne váltson saját döntés alapján erősebb kompressziós harisnyára. A megfelelő méretet és nyomásfokozatot a panaszok és az egyéni keringési állapot alapján kell meghatározni.
Ne hagyja abba a rendszeres mozgást kizárólag azért, mert visszerei vannak. A séta és a boka rendszeres átmozgatása általában támogatja a vénás visszaáramlást.
Hirtelen egyoldali lábdagadást, erős fájdalmat, piros és kemény visszeret vagy vérzést ne próbáljon kizárólag otthoni módszerekkel kezelni.
Gyakori kérdések (FAQ)
Teljesen megelőzhető a visszeresség?
Nem. Az örökletes hajlamot, az életkort és a terhességek hatását nem lehet teljesen kiküszöbölni. Az egészséges testsúly, a rendszeres mozgás és a tartós mozdulatlanság megszakítása segíti a vénás keringést, így enyhítheti a panaszokat. Ezek sem akadályozhatják meg azonban teljesen a visszerek kialakulását.
Megelőzheti kompressziós harisnya új visszerek kialakulását?
A kompressziós harisnya csökkentheti a duzzanatot és egyéb vénás panaszokat, de nincs erős bizonyíték arra, hogy megelőzi új visszerek kialakulását, vagy teljesen megállítja a már kialakult betegség romlását.
Segít a hideg-meleg váltózuhany?
A hűvös víz átmenetileg enyhítheti a nehézláb-érzést vagy a duzzadásérzést. Arra azonban nincs erős bizonyíték, hogy a hideg–meleg váltózuhany megelőzné a visszerek kialakulását, vagy megállítaná a romlásukat.
Van értelme az életmódra figyelni, ha erős családi hajlamom van?
Igen. Az életmód nem szünteti meg az örökletes hajlamot, de a rendszeres mozgás, az egészséges testsúly és a tartós mozdulatlanság megszakítása támogathatja a vénás keringést és enyhítheti a panaszokat.
Források
- De Maeseneer MG, Kakkos SK, Aherne T, et al. European Society for Vascular Surgery 2022 Clinical Practice Guidelines on the Management of Chronic Venous Disease of the Lower Limbs. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery. 2022;63(2):184–267. DOI: 10.1016/j.ejvs.2021.12.024.
- Gloviczki P, Lawrence PF, Wasan SM, et al. The 2023 Society for Vascular Surgery, American Venous Forum, and American Vein and Lymphatic Society Clinical Practice Guidelines for the Management of Varicose Veins of the Lower Extremities. Part II. Journal of Vascular Surgery: Venous and Lymphatic Disorders. 2024;12(1):101670. DOI: 10.1016/j.jvsv.2023.08.011.
- Salim S, Machin M, Patterson BO, Onida S, Davies AH. Global Epidemiology of Chronic Venous Disease: A Systematic Review With Pooled Prevalence Analysis. Annals of Surgery. 2021;274(6):971–976. DOI: 10.1097/SLA.0000000000004631.
- Criqui MH, Denenberg JO, Bergan J, Langer RD, Fronek A. Risk Factors for Chronic Venous Disease: The San Diego Population Study. Journal of Vascular Surgery. 2007;46(2):331–337. DOI: 10.1016/j.jvs.2007.03.052.
- Robertson LA, Evans CJ, Lee AJ, Allan PL, Ruckley CV, Fowkes FGR. Incidence and Risk Factors for Venous Reflux in the General Population: Edinburgh Vein Study. European Journal of Vascular and Endovascular Surgery. 2014;48(2):208–214. DOI: 10.1016/j.ejvs.2014.05.017.
- Ismail L, Normahani P, Standfield NJ, Jaffer U. A Systematic Review and Meta-analysis of the Risk for Development of Varicose Veins in Women With a History of Pregnancy. Journal of Vascular Surgery: Venous and Lymphatic Disorders. 2016;4(4):518–524.e1. DOI: 10.1016/j.jvsv.2016.06.003.
- Araujo DN, Ribeiro CTD, Maciel ACC, Bruno SS, Fregonezi GAF, Dias FA. Physical Exercise for the Treatment of Non-ulcerated Chronic Venous Insufficiency. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2023;6:CD010637. DOI: 10.1002/14651858.CD010637.
- Shingler S, Robertson L, Stewart M. Graduated Compression Stockings for the Initial Treatment of Varicose Veins in People Without Venous Ulceration. Cochrane Database of Systematic Reviews. 2021;7:CD008819. DOI: 10.1002/14651858.CD008819.



